Ha bebizonyosodik a finomított cukor - édes méreg - károsodása, akkor vitatkozhat a fehér méreg - a só ártalmáról. Gyakran az ismeretek hiánya miatt felmerül néhány téves feltételezés, amelyet később igaznak vesznek. Ezek a hibák mítoszok. Itt vannak a TOP 5 sós mítoszok.
Első mítosz: a só fehér méreg
A sóval kapcsolatban már régóta az a vélemény, hogy nem csak semmilyen hasznot nem hoz a szervezet számára, hanem árt is neki. Ez egy mély tévhit, elmondhatom. Az úgynevezett "fehér méregnek" több hasznos tulajdonsága van. A tápanyagok jelenléte a sóban annak típusától függ. A legjobb kétségtelenül a tengeri só. A leggyakoribb klasszikustól eltérően természetes úton nyerik, és nem tartalmaz káros szennyeződéseket - mindenféle élelmiszer-adalékot. A legfontosabb tényező, hogy ez az élelmiszertermék teljesen eltávolításra kerül az emberi testből, és nem rakódik le a szervekben és az ízületekben, amint azt általában gondolják.
Második mítosz: az emberi testnek nincs szüksége sóra
Van egy vélemény, hogy a só egyáltalán nem fontos az ember számára. Ezen meggyőződés alapján néhány ember maga dönti el a következőket: teljesen törölje ki a sót étrendjéből. Ezt semmi esetre sem szabad megtenni, különben azt kockáztatja, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körébe kerül. A só teljes kizárása ahhoz vezet, hogy a szervezetben nátriumhiány jelentkezik, és jelentős szerepet játszik a sejtek életében.
A harmadik mítosz: egyáltalán nincs különbség a sótípusok között
Mint korábban említettük, a tengeri só a leghasznosabb, de ezt sajnos csak kevesen tudják. Az emberek tévednek, amikor azt gondolják, hogy nincs különbség a sótípusok között. Ennek eredményeként inkább azt vásárolják, ami olcsóbb. Az extra asztali kősót nemcsak hőkezelésnek vetik alá, hanem mindenféle egyéb tisztításnak is, például tisztításnak. A rá gyakorolt mindenféle hatás miatt elveszíti minden hasznos tulajdonságát. Ez a fő különbség a sótípusok között.
A negyedik mítosz: a jódozott só jódforrás
Mivel a szervezetben nincs olyan vegyszer, mint a jód, az embereknek súlyos egészségügyi problémáik vannak. A pajzsmirigy elsősorban jódhiányban szenved. A pajzsmirigyhez kapcsolódó betegségek megelőzésére az emberek jódozott sót vásárolnak. Igen, megelőző célokra használható, de ehhez már az üzletek polcain használhatatlanná válik. A helyzet az, hogy a jód csak néhány hónapig képes megőrizni gyógyászati tulajdonságait, és ha nem megfelelő módon tárolják, még gyorsabban elpárolog. Ennek eredményeként a jódozott só egyszerű ehető sóvá válik, amely nem képes feltölteni a jódkészleteket.
Ötödik mítosz: az embernek nincs sója
Az ötödik mítosz pontosan ellentéte a második mítosznak. Valójában az egész test normális működéséhez elegendő, ha az ember csak 5-6 gramm sót fogyaszt el naponta, vagyis egy teáskanálnyit. Általában az emberek, anélkül, hogy maguk tudnák, kétszer meghaladják ezt a normát. Ennek a visszaélésnek köszönhető, hogy elméletek történtek a só veszélyeiről. Tudva, hogy mikor kell abbahagyni, nem árt a testnek.
