A legtöbb ember piros, vastag szárú növényt ismer, gyakran a nyaralókban és a hátsó udvarokban található. De kevesen tudják, hogy a rebarbara táplálkozási előnyei valóban egyedülállóak. Ez egy igazi kamra mindenféle tápanyagból és vitaminból.
A rebarbara egész évben forró éghajlaton növekszik, a hűvös orosz középső sávban pedig tavasszal kezdődik a növekedése. A rebarbara az egyik legkorábbi növény, ezért jól jön a tavaszi beriberi során. A növényt fűtött üvegházakban is termesztik, és az egyes amatőr agronómusok otthon, hatalmas cserépben termesztik. A rebarbara évelő növény. 10-15 évig egy helyen nőhet.
A főzéshez csak a növény fiatal szárát (levélnyélét) használják. Jobb június-júliusban eltávolítani őket, mert később oxálsav halmozódik fel bennük, amelynek feleslege jelentősen csökkenti a rebarbara jótékony tulajdonságait.
A rebarbara íze savanykás és kissé édes, savanykás, nagyon emlékeztet a zöld alma ízére. A lédús vörös levélnyél sokkal édesebb és ízletesebb, mint a zöld, halványrózsaszín vagy vörös.
A rebarbara hatalmas mennyiségű vitamint (köztük A-, C-, K-, B-vitaminokat), nyomelemeket (kálium, kalcium, mangán stb.), Valamint erős antioxidánsokat (például likopint és zeaxantint) tartalmaz. Ezenkívül a rebarbara alacsony kalóriatartalmú, nagyon kevés (többnyire telítetlen) zsírt tartalmaz, ami lehetővé teszi diétás élelmiszer-termékként való felhasználását.
A rebarbara hasznos tulajdonságai számosak, az alábbi lista alig tartalmazza mindet, de lehetővé teszi a legalapvetőbbek megismerését.
Először is, a rebarbara jó a csontoknak és a fogaknak. Magas kalciumtartalmának köszönhetően a növény segít a kalciumhiány leküzdésében, ami azt jelenti, hogy a csontok és a fogak egészségesek és erősek. A rebarbara rendszeres fogyasztása segít elkerülni a fogak elvesztését és a csontok megpuhulását.
Másodszor, a rebarbara jó a látás szempontjából. A vörös rebarbara magas A-vitamin-tartalommal rendelkezik. A rebarbara béta-karotint, luteint és zeaxantint is tartalmaz, amelyek segítenek fenntartani a látásélességet és csökkentik az életkorral összefüggő betegségek kockázatát. Ezért lelkes informatikusoknak ajánlható kocsonya vagy rebarbara turmix fogyasztása.
Harmadszor, a rebarbara előnyös az immunrendszer számára. Hatalmas mennyiségű C-vitamint tartalmaz, amely fontos szerepet játszik az emberi immunrendszer fenntartásában. A C-vitamin a kollagéntermelésben is fontos. Ezért a rebarbara többek között segít megelőzni az idő előtti öregedést.
A rebarbara jót tesz a szívnek, mivel rendkívül alacsony zsír- és kalóriatartalmú. Egy csésze felszeletelt rebarbara mindössze 1 gramm zsírt és 26 kalóriát tartalmaz. A rebarbarában található antioxidánsok (például likopin és antocianinok) jelentősen csökkentik a szívbetegségek kockázatát. Ugyanakkor a test egészségének és általános hangulatának javításában nem szabad csak a megfelelő táplálkozásra hagyatkozni - ezek az egyik fontos elem. Nem szabad megfeledkeznie a sportról, a jó alvásról és minden lehetséges módon a stresszes helyzetek elkerülése érdekében.
Hasznos tulajdonságainak köszönhetően a rebarbara segít csökkenteni a vérnyomást. Ezt elősegíti a benne lévő kálium, ezért a magas vérnyomásban szenvedőknek azt javasolják, hogy a rebarbarát tegyék étlapjukba.
A rebarbara jótékonyan hat a belekre. Erős hashajtó hatása van, ezért használata segíthet megbirkózni a székrekedéssel. Ezenkívül a rebarbara javítja az étvágyat, segít fenntartani az emésztőrendszer egészségét, és egyes esetekben akár csökkentheti a hasi fájdalmat is. Van egy vélemény, hogy a rebarbara kompót segíthet a kisgyermekeknek a férgektől való megszabadulásban. A rebarbara fogyasztása az anyagcserét is felgyorsítja, amit érdemes megjegyezni azok számára, akik fogyni szeretnének.
A rebarbara olcsó és sokoldalú termék. Szinte bármilyen étel elkészítéséhez felhasználható - saláták, muffinok, pizzák, sütik, szószok, kompótok és még sok más.
A rebarbara felsorolt hasznos tulajdonságai ellenére még mindig nem ajánlott nagy mennyiségben használni terhes nők számára, valamint a reumában, diabetes mellitusban, emésztőrendszeri vérzésben, köszvényben, aranyérben, urolithiasisban, kolecystitisben és peritonitisben szenvedőknél.
