Az idősebb generáció emlékezetében még mindig frissek azok az idők emlékei, amikor a banánt tartották a legegzotikusabb gyümölcsnek, és nem is tudtak a csodálatos licsi gyümölcs létezéséről.
Kínát szülőföldjének tartják. A licsi gyümölcsei fákon nőnek, amelyek magassága néha eléri a 30 métert. Sőt, maguk a gyümölcsök is meglehetősen kicsiek, csak körülbelül 2,5 - 3 cm hosszúak. A licsi gyümölcseinek kemény, vékony héja vöröses színű, sűrűn borított kicsi, nem éles tövisekkel.
A héj könnyen elválasztható a péptől, amelynek külseje és íze könnyű szőlő. A kocsonyaszerű pép belsejében a gyümölcs méretéhez képest szilárd, fényes és nagy sötétbarna kő található.
A gyümölcsök gazdag vitamin- és ásványianyag-összetételükben. C-vitamint tartalmaznak, amelyre annyira szükség van a vírusok és megfázások idején. Ezenkívül a licsi gazdag B-vitaminokban, E- és PP-vitaminokban, valamint néhányban.
A mikro- és makroelemek közül a licsi gyümölcsei vasat és jódot, valamint egyéb, a szervezet számára fontos anyagokat tartalmaznak. Az ókortól kezdve a licit nemcsak a magas táplálkozási tulajdonságai, hanem a gyógyászati tulajdonságai miatt is értékelik a kínaiak. Különösen a magas vastartalom miatt ezt a gyümölcsöt vérszegénység megelőzésére és kezelésére használták, ideértve a kisgyermekeket is. Hasznos a licsi alkalmazása a jódhiány megelőzésére, különösen terhes nőknél. Érdemes azonban figyelembe venni azt a tényt, hogy a licsi erősen allergén terméknek számít, és mint minden más egzotikus gyümölcsöt, óvatosan kell bevezetni az étrendbe.
A licsi gyümölcsökben a magas, akár 15% -os cukortartalom ellenére a gyümölcsök nagyon hasznosak a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára, mivel hajlamosak normalizálni a vércukorszintet. Nem ajánlott napi 10 licsinél többet fogyasztani, mivel ez puffadást, gyomorégést és emésztési zavarokat válthat ki.
A gyümölcsök frissek, ízletesek, szárítottak, konzervek is készülnek belőlük. A licsiből nemcsak desszerteket és italokat készítenek, hanem szószokat is húsételekhez.