A búza a legelterjedtebb gabonafélék világszerte. Ennek a növénynek több mint ezer faja ismert a modern világban. A botanikusok két nagy csoportra osztják őket: durum és puha búza. A hasonlóság ellenére ezeknek a fajoknak sok megkülönböztető tulajdonságuk van.
Ahol puha és kemény búza terem
Amikor az emberek hazánkban a búzáról beszélnek, akkor pontosan annak puha fajtáira gondolnak (az Oroszországban termesztett búza teljes számának 95% -át teszik ki). A nedves éghajlat alkalmas a lágy növényfajok számára, ezért ez a gabonafélék gyakori Ausztráliában, Nyugat-Európában, az Orosz Föderációban és a FÁK más országaiban. A kemény fajták a szárazabb, kontinentális éghajlatot kedvelik. Argentínában, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Észak-Afrika és Ázsia számos régiójában termesztik.
Mi a fő különbség a fajták között
Először is, a kemény és lágy búzafajták különböznek a fül és a szemek megjelenésében. A puha búza vékony falú szívószála teljes hosszában üreges. A kemény fajtáknak viszont vastag falú a száruk. A puha búzaszemek lisztes, üveges vagy félig üveges állagúak. Színük az alfajtól függően a fehértől a sötétvörösig változhat. A kemény fajtákat keményebb és finomabb szemcse jellemzi, amelynek sárgás vagy barna színe van.
A lágy búzában lévő keményítő részecskék nagyobbak és lágyabbak, ezért lisztjük morzsásnak és vékonynak bizonyul, gyengén felszívja a folyadékot. Ezenkívül az ilyen liszt hajlamos a gyors megkeményedésre, ezért szokás sütésnél és különféle cukrászati termékek gyártásánál használni. A durumbúza szemek keményítő zárványai kemények és kicsiek. A belőlük készült liszt finom szemcsés szerkezettel rendelkezik, és magas a gluténtartalma. Jól képes felszívni a vizet, és sokáig nem keményedhet meg. A durumbúzalisztet elsősorban a tészta előállításához használják.
Melyik egészségesebb: durum vagy lágy búza?
A kemény és a lágy búzafajták egyaránt elegendő mennyiségű fehérjét, komplex szénhidrátokat és zsírokat tartalmaznak. Mindkét fajta gazdag illóolajokban, fruktózban, A-, C-, E-, F-, PP-vitaminokban, kalciumban, foszforban, brómban, vasban és más hasznos anyagokban. A durumbúzalisztből készült termékeket azonban egészségesebbnek tekintik, mivel több növényi fehérjét, rostot és ásványi anyagot tartalmaznak. Ezenkívül a durumlisztből készült tészta jobban megőrzi formáját a főzési folyamat során. Az orosz szabványok szerint a keménylisztes tésztát "A csoportnak", a puha lisztes tésztát pedig "B csoportnak" nevezik. Az importált termékeken a szilárd lisztet a csomagoláson szereplő „durum” vagy „búzadara” szavakkal lehet azonosítani.
