A csipkebogyó régóta hasznos gyógynövényként ismert, amely nemcsak finom virágzattal kedveskedik a szemnek. A csipkebogyó szinte minden részének vannak előnyös tulajdonságai: bogyók, szirmok, gyökerek és még magok is.
A csipkebogyó bogyói sok vitamint tartalmaznak: A-, C-, P-, K-, E- és B-vitaminokat. Nem kevesebb nyomelemet tartalmaznak, beleértve a kalciumot, vasat, káliumot, magnéziumot, foszfort, mangánt, krómot és rézet. Ezenkívül cukrok, tanninok, illóolajok, pektinek és különféle szerves savak vannak jelen a gyümölcsökben.
A csipkebogyó hihetetlenül gazdag biológiai összetétele miatt alkalmazási köre hihetetlenül széles, és különféle betegségek kezelésére irányul. A csipkebogyó javítja az emésztőrendszer működését, pozitív hatással van a vesék működésére, emellett vizelethajtó tulajdonságokkal rendelkezik. A csipkebogyó a gyulladás ellen is küzd, és elpusztítja a kórokozó baktériumokat.
A csipkebogyó gyökereinek összehúzó tulajdonságai vannak, a magvak vitaminokat és hasznos zsírsavakat tartalmazó olajat tartalmaznak. Az olajat emellett sebgyógyításra használják, és kiváló gyulladásgátló szer.
Az aszkorbinsav jelenléte a csipkebogyóban lehetővé teszi a vitaminhiány, az érelmeszesedés, a megfázás elleni küzdelmet, emellett az aszkorbinsav erősíti az immunrendszert. A K- és P-vitamin felgyorsítja a csontok gyógyulását sérülések esetén, és általában a szervezet regenerációs folyamatainak felgyorsítására irányul.
A csipkebogyó főzetek, teák, tinktúrák vagy kivonatok formájában fogyasztható. Megelőző intézkedésként naponta egy adag csipkebogyó elegendő (a mennyiség az elkészítés módjától függ), a betegségek kezelésében pedig az adag több adagra növekszik (ismét az elkészítés módjától függ, ill. a hagyományos orvoslás receptje).
