A szójafehérje gyakran megtalálható a különféle ételekben. Sokan inkább a húst helyettesítik vele. A közelmúltban egyre inkább szóba került ennek a terméknek az előnyei és ártalmai.
A szójafehérje előnyei
Ha feltételesen figyelembe vesszük az ideális fehérjét (a termék biológiai és tápértékének optimális arányát), akkor a búza fehérje 58 pontot kap a 100-ból, a tehéntej - 71, a szójabab - 69. A szójafehérje kiváló kombinációban jegyezhető meg aminosavak.
A szójabab nemcsak a tápanyagokban és a hasznos anyagokban hasznos, hanem gyógyhatású is. Például a szója fitinsavakat, genesteint, izoflavonoidokat tartalmaz. Meg kell jegyezni, hogy az izoflavonoidok speciális vegyületek, amelyek szerkezetileg hasonlóak az ösztrogénekhez. Hatékonyan megakadályozzák a hormonfüggő rák kialakulását. Viszont a genesztin olyan anyag, amely a korai szakaszban megakadályozhatja számos szív- és érrendszeri és onkológiai betegség kialakulását.
A fitinsavak megbízhatóan gátolják a jóindulatú daganatok növekedését.
A szójaalapú termékeket számos betegség (állati fehérje allergia, diabetes mellitus, kolelithiasis, vesekő, májbetegségek és egyéb betegségek) kezelésére és megelőzésére ajánlják.
A szójafehérje egyik legfontosabb és leghasznosabb összetevője a szójalecitin.
A kolin és a lecitin nagyon fontos szerepet játszik az emberi test fejlődésében és állapotában.
Ezek az anyagok részt vesznek az idegszövet és az agysejtek helyreállításában és helyreállításában. Feladataik az olyan funkciók, mint a mozgás, a szexuális funkciók, a felismerés, az emlékezés, a tanulás, a koncentráció, a tervezés, a gondolkodás stb. Szabályozzák a vér koleszterinszintjét és segítik a zsírok anyagcseréjét. Ezen anyagok segítségével a szakemberek a következő betegségeket kezelik: korai öregedés, memóriaproblémák, érelmeszesedés, glaukóma, izomdisztrófia, máj- és epehólyag-betegségek, cukorbetegség, Parkinson-kór és Huntington-kór.
A szójafehérje káros
Egyes szakértők szerint a szójafehérje az agy zsugorodásához vezet. Ezt az elméletet dokumentált kutatások támasztják alá. Ezt a tényt azzal magyarázzák, hogy a szójatermékek fitoösztrogéneket tartalmaznak. Fő összetevőjük az izoflavonok. Ezek olyan anyagok, amelyek szerkezete hasonló az emlős nemi hormonokhoz. Dr. White úgy véli, hogy ezek az anyagok főként a természetes ösztrogénekkel versenyeznek az agysejtekben szükséges receptorokért.
Honoluluban epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a szója fitoösztrogénjei gyakran társulnak vaszkuláris demenciához. Azonban a szteroidok végső szerepe a központi idegrendszerben még nem tisztázott.
