A kolbász íze és a könnyű elkészítés megtalálja vásárlóit. Ugyanakkor a szeretett kolbászfajta szokásos ízével együtt az ember hatalmas mennyiségű káros és nem természetes összetevőt fogyaszt.
A kolbász változatossága és elérhetősége vonzza a modern fogyasztók figyelmét. A kolbász tápláló és könnyen elkészíthető. Ugyanakkor az ilyen termékek biológiai és kémiai szennyeződéseket, számos élelmiszer-adalékanyagot tartalmaznak stabilizátorok, színezékek, tartósítószerek, sűrítők és kovászok formájában. Ezért nem javasolják a kolbászt a táplálkozási szakemberek.
Különféle szennyeződések kerülnek a kolbászokba a technikai gyártás során, valamint a késztermékek tárolása és gyártása közben. A vegyi szennyező anyagként a termékekbe jutó növényvédő szerek, nehézfémek és radionuklidok különös veszélyt jelentenek az emberi egészségre. A baktériumok, férgek és vírusok biológiailag szennyező tényezők, és megtalálhatók alacsony minőségű kolbásztermékekben.
A paraziták nem mindig kerülnek a termékbe, ha a kolbászok tárolási feltételeit nem tartják be. A kolbász készítéséhez használt hús és szervek gyakran maradék alkatrészek, amelyeket csak feldolgozott formában lehet értékesíteni. Ezek a típusok magukban foglalják a finnózus húst vagy az echinococcust tartalmazó szerveket. Ugyanakkor az echinococcus ciszták azonosítása darált hús vagy kolbásztermék késztermékeinek összetételében szinte lehetetlen.
Az élelmiszer-adalékanyagokat a gyártó használja a kolbász aromájának és ízének javítására, a hosszabb tárolás lehetőségére, valamint a rothadás és a romlás megelőzésére.
A káros anyagok részaránya a késztermékekben növekszik a kórokozó organizmusok elleni küzdelemre szánt szerek mezőgazdasági használatának növekedésével, valamint az állatok kiegészítő táplálékának bevezetésével az izomtömeg gyors növelése érdekében. Rejtett zsírokat adnak szinte minden kolbászhoz emulgeált formában, és a fogyasztó szabad szemmel láthatatlanok, és ez az adalék teszi ki a termék fő kalóriatartalmát (80%).
Meg kell jegyezni, hogy a kolbászok ártalmas szintje közvetlenül összefügg a bennük található kémiai adalékanyagok tartalmával. Így a kolbász előállítására szolgáló darált hús kezdeti mennyiségét karragén hozzáadásával növelik. Ezt a gyógyszert alacsony dózisban ártalmatlannak tekintik, de olyan komplex anyagok hozzáadásával együtt, mint pirofoszfátok, kokenil, kálium és nátrium-nitrátok, az emberi testben előforduló betegségek súlyosbodásához vezet.
A késztermékek mennyiségének növelése érdekében a gátlástalan gyártók szóját, szalonnát, feldolgozott szerveket, szöveteket és állati rostokat adnak a kolbászokhoz.
A füstölt kolbászokban sok só, rákkeltő és más irritáló anyag van, amelyek negatívan befolyásolják az emésztőrendszer és az urogenitális rendszer működését.
A mindennapi kolbászfogyasztás eredményeként az ember nagy mennyiségű étkezési sót, kalóriát, extrakciós nitrogénelemeket, zsírokat és kémiai adalékanyagokat juttat a szervezetébe.
Nem tanácsos kolbászt enni szív- és érrendszeri betegségekben, veseelégtelenségben, érelmeszesedésben, elhízásban, köszvényben, diabetes mellitusban és ödémában szenvedőknek. A kolbász és az étel használata terhesség alatt ellenjavallt.
A kolbász kiválasztásakor figyelni kell a késztermék összetételére. A prioritási sorrend benne jelzi a fogyasztó számára a termékben található összetevők százalékos arányát, azaz ha az összetételben az első helyet a hús foglalja el, akkor mennyisége meghaladja a listában szereplő többi alkatrész számát.
A termék megjelenése és illata nem kevésbé fontos. A kolbász élénk rózsaszín színe magas nátrium-glutamát-tartalmat jelezhet. Ennek az anyagnak a tartalmának köszönhető, hogy a kolbász vonzó ízű az emberek számára, arra kényszerítve őket, hogy újra és újra megszerezzék a nekik tetsző terméket, és ugyanakkor függőséget okozzanak a szervezet számára veszélyes élelmiszer-adalékanyagtól.
