A vegetarianizmus területén végzett sok éves kutatás ellenére az ilyen étrend még mindig helytelennek, sőt sokak számára károsnak tűnik. Itt az ideje, hogy megtörjük a vegetarianizmus veszélyeivel kapcsolatos közkedvelt tévhiteket, és eloszlatjuk azok kétségeit, akik éppen vegán vagy vegetáriánus lesz.
1. mítosz: A vegetáriánusok nem kapnak elegendő fehérjét
Tudva a vegetáriánus étrend típusokra történő felosztásáról, könnyen megérthető, hogy az ovo- és a lakto-vegetáriánusok tej és tojás formájában fogyasztják az állati fehérjét. A pesketáriusok a halakat is beveszik étrendjükbe. A csak növényi eredetű ételeket fogyasztó vegánok sem nélkülözik fehérjét. A hüvelyesek és a szemek tartalmazzák a szükséges mennyiségű fehérjét a test normális növekedéséhez és fejlődéséhez. Colin Campbell, a Cornelli Egyetem Élelmiszer-biokémiai Tanszékének professzora és hívei szerint a növényi fehérje nemcsak hasznosabb, de egyáltalán nem veszélyes a szervezetre, ellentétben egy állattal. Erről híres "China Study" című könyvében olvashat.
2. mítosz: A vegetáriánus étrendből hiányoznak az esszenciális aminosavak
Az a tény, hogy a növényi élelmiszerek minden esszenciális aminosavat tartalmaznak, már régóta vitatott. Ez azonban csak egy újabb mítosz a vegetarianizmusról. Végül is gyermekkortól kezdve azt tanították nekünk, hogy az egészség érdekében tejet kell innunk és húst kell ennünk. Az étrend kiegyensúlyozottá tételéhez elegendő több zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, hüvelyeseket és diót bevinni az étrendbe. A metionin növényi táplálékban való hiányával kapcsolatos vitákat szezámmag, brazil dió és gabonafélék felhasználásával oldják meg.
3. mítosz: A vegetáriánusok hajlamosabbak a vérszegénységre a B12-vitamin hiánya miatt
Kezdetben el kell mondani, hogy a B12-vitamin csak a baktériumok szintézisének terméke, és nem tartalmazza közvetlenül a húst vagy a növényi termékeket. Az Ovo és a lakto vegetáriánusok a B12-vitamint tejtermékből és tojásból nyerik. A vegánoknak azonban nem szabad mesterséges kiegészítőkhöz folyamodniuk a vérképződéssel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében.
Megállapították, hogy a B12-vitamin az aminosavakhoz hasonlóan képes a bélben egészséges mikroflórával szintetizálni a szimbiontusok, például az E. coli miatt. Ehhez a testnek nem kell fehérjét kölcsönöznie egy csirkétől, tehéntől vagy disznótól. Éppen ezért a szigorú vegetarianizmusra való átálláskor ajánlott a mikroflóra helyreállítása. Dr. Vivien V. Vetrano szerint a B12-et a szájban lévő baktériumok is előállítják koenzimekből.
A vitaminszintézis lehetetlen kobalt nélkül, amely megtalálható a búzacsírában, a korpában, a teában, a kakaóban, a kukoricában és a hajdinában. A húst fogyasztók sem mentesek az emésztőrendszer rendellenességei, a glutén intolerancia és a Crohn-betegség B12-hiánya ellen. Érdemes megjegyezni, hogy a hús egyedüli vitaminforrásként való megemlítésével az orvosok megfeledkeznek a vörös szőlőről, a gránátalmáról és a répáról, amelyek kobalamint is tartalmaznak, amely kobaltból B12-et szolgáltat.
4. mítosz: A vegetáriánusok vashiányban szenvednek
Minden orvos tudja, hogy egy olyan fontos nyomelem, mint a vas, nemcsak a húskészítményekben található meg, hanem az is. Asszimilációjához azonban szükséges az étrendbe beépíteni a C-vitamint, nem titok, hogy a vas nem szívódik fel tea, kávé és tejtermékek mellett.
5. mítosz: A vegetáriánusoknak hiányos a foszfor
A népszerű mítosz szerint a hal nem kizárólagos foszforforrás. A tojásban és a tejben nyomelem található, a vegánoknál pedig elegendő mennyiségben található foszfor. A fitoösztrogének miatt azonban ez utóbbi terméket nem ajánlott nagy mennyiségben fogyasztani. Ezért a vegetáriánusoknak a táplálkozás miatt nincsenek problémáik a mentális aktivitással. Ennek bizonyításához elég megtalálni a tudósok, orvosok, írók, filozófusok és mérnökök teljes listáját, akik életük nagy részét vegetáriánus étrenden töltötték.
6. mítosz: a vegetarianizmus provokálja a D-vitamin hiányát
Megállapították, hogy a szervezetben a D-vitamin szintjét legkevésbé az emberi étrend típusa határozza meg. Szintézise pedig közvetlenül a napozás mennyiségétől függ.
7. mítosz: A vegetarianizmus az A-vitamin hiányához vezet
A hús, a tojás és a tej mellett az A-vitamin vagy a béta-karotin megtalálható a zöld és narancs zöldségekben és gyümölcsökben. Érdemes megjegyezni, hogy nem fog felszívódni zsírtartalmú ételek nélkül. Ezért feltétlenül vegyen be bármilyen növényi olajat az étrendbe.
8. mítosz: a terhes nőknek és a gyerekeknek húst kell enniük
A fent cáfolt mítoszokból arra következtethetünk, hogy a termékek megfelelő megválasztásával az összes szükséges vitamin és nyomelem a legszigorúbb vegetáriánusok növényi étrendjében is jelen lesz. De a hús, a tojás és a tej (az anyatej nem számít) használata nem csak egészségtelen, hanem az állatok szivattyúzására szolgáló hormonok és antibiotikumok miatt is rendkívül veszélyes az egyre növekvő test egészségére. Herbert Shelton orvos többször kijelentette, hogy nem ajánlott húskészítményeket bevinni a 8 év alatti gyermekek étrendjébe, mivel testük még nem képes semlegesíteni a toxinokat.
9. mítosz: az emberek ragadozók és mindenevők születésüktől fogva
A természetes emberi étrend még mindig sok vitát okoz. Itt azonban az a fontos szempont, hogy még akkor is, ha az ember képes feldolgozott formában megemészteni a húst, annyira szükséges-e az élethez, hogy igazolja etikátlanságát?
