A hajdina a hajdina érett, érett virágzata, a termesztett gabonanövény. A hajdinát Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában termesztik, bár ősi Indiát tartják szülőföldjének.
Növekvő hajdina
Oroszországban számos hajdinaföld található Szibéria déli részén, Transbaikalia és a Távol-Keleten. Ezeken a területeken a hajdina nedves, termékeny talajon növekszik, amelyet erdő vesz körül, ami megvédi a növényt a talajból származó víz mállásától. A hajdina növények növekedésének előfeltétele a magas páratartalom, ezért a mezők víztestek közelében helyezkednek el. A talaj nedvességtartalma 20-30%, és a hőmérséklet nem alacsonyabb, mint 13 ° C, a hajdina jó növekedésének kedvező feltételei. Az alacsony talajhőmérséklet lelassítja a növény növekedését, ami végül halálához vezethet. És magas hőmérsékleten a hajdina megéghet, különösen virágzáskor. A hajdina nagyon megköveteli a talaj összetételét, és jó termést ad a burgonya és a kukorica területén. A nitrogénnel és foszforral megtermékenyített talaj jótékony hatással van a hajdina növekedésére és virágzására.
Virágzás
Megfelelő ültetés és jó időjárási viszonyok mellett a hajdina 6-7 nap alatt kihajt, 3-4 hét múlva pedig megjelennek az első virágok. A hajdina virágzatokat ecsettel gyűjtik össze, a virágok különféle rózsaszín árnyalatokkal rendelkeznek. Alulról felfelé halványulnak, így a virágzat alsó szintjén elhelyezkedő szemcsék nagyobbak és teltebbek. A virágzási időszak legfeljebb két hónapig tarthat. Ebben az időben nagyszámú méh özönlik a hajdinaföldekre, mivel a hajdina kiváló méznövény. Tapasztalt méhészek méhkasokat állítanak fel a hajdina mező kerülete körül. A méhek pollent gyűjtve beporozzák a növényeket, ami 50-60% -ra növeli a hajdina hozamát. Az ebből a kultúrából származó méz jótékony fertőtlenítő tulajdonságokkal rendelkezik. Például Franciaországban a hajdinát csak ezekre a célokra termesztik.
Előnyös tulajdonságok
Az Oroszországban oly népszerű hajdina sok országban hiánytermék. Gyógyító tulajdonságai pedig már az ókorban ismertek voltak. A hajdina gazdag B-vitaminokban, valamint nyomelemekben, amelyek jótékony hatással vannak a vér összetételére. A hajdinában nagy mennyiségben található vas, réz, mangán, króm és egyéb anyagok. Ezért ez a gabona az egyik vezető a vérszegénység és más vérbetegségek kezelésében. A hajdina a lizin, a fehérjetestek felépítésében szerepet játszó legfontosabb aminosav.
